16.5-Gyerekek megélése
Gondolat
Amikor a Mester a tanárok egy csoportjával találkozott, hosszan és lelkesen beszélgetett velük, mert ő maga is tanított annak idején. Szerinte a tanárokkal az a probléma, hogy elfelejtik, a tanítás célja nem a tanulás, hanem az élet.
Elmesélte, hogy amikor észrevett egy fiút, aki a folyónál horgászott, megszólította:
– Szervusz! Kiváló ez az idő a horgászásra.
– Az – hangzott a válasz.
Egy kis idő múlva a Mester megkérdezte: – Miért nem vagy az iskolában?
– Hát, ahogy mondta is, uram, kiváló ez az idő a horgászásra.
És még azt is elmesélte, hogy kislánya iskolai előmeneteléről mit írt a tanárja: „Meena nagyszerűen halad az iskolában. De még jobb lenne az előmenetele, ha az élet tiszta öröme nem akadályozná a fejlődését.
„Amikor felnőttekül a gyerekekre gondolunk, figyelmen kívül hagyunk egy egyszerű igazságot: a gyerekkor nem készülés az életre, hanem a gyerekkor maga az élet. Egy gyerek nem készül élni, hanem él. A gyerek mindig szembesül azzal a gyötrő kérdéssel: „Mi leszel, ha nagy leszel?” Bátor lenne az az ifjú, aki nyíltan a felnőtt szemébe nezve ezt mondaná: „Nem leszek semmi, már most vagyok.„
T. Ripaldi
