Néhány tanítványt bosszantott az, hogy a Mester szemmel láthatóan mit sem törődött azzal, hogy az emberek hisznek-e egy személyes Istenben vagy sem. Egyszer a Mester egyik kedvenc mondatát idézte nekik, amelyre Dag Hammarksjöld, az ENSZ tőtitkára naplójában bukkant.
„Isten nem hal meg azon a napon, amikor többé már nem hiszünk egy személyes Istenben, de mi meghalunk akkor, amikor az életünket már nem ragyogja be a csodálkozásnak az a naponta megújuló, állandó sugárzása, amelynek a forrása minden értelmen túl van.”