03.2-Bizalom elfogadása

Last Updated: 2024.01.15.By

Gondolat

Így szólt a faképnél hagyott szerető:
– Egyszer már megégettem magamat. Soha többé nem leszek szerelmes.
– Olyan vagy – mondta a Mester -, mint az a macska, amelyik elhatározta, hogy soha többé nem ül le, mert amikor ráült a kályhára, megégette a fenekét.

„Hadd ne nézzünk vissza haraggal, vagy előre félelemmel, nézzünk inkább körül tudatossággal.”

James Thurber

Gyakorlat

Gyerekként bízunk a környezetünkben. Bízunk a szüleinkben, tanítóinkban, tanárainkban, ezért könnyen és őszintén tudunk kommunikálni. Ez az „érés” eredményeként fokozatosan gyengül, és nem azért, mert egyre okosabbak és „szemfülesebbek” vagyunk. Azért veszítjük el a bizalmunkat a többiek iránt, mert óvni akarjuk magunkat a csalódásoktól, a fájdalomtól.

A bizalom nem könnyű, de megéri. Nem azért, mert nem leszel sebezhető, sőt. Aki viszont együtt tud élni a sebezhetőséggel, egy sokkal gazdagabb életet fog élni.

  • Mit nyernél azáltal, ha bíznál magadban, még akkor is, ha nagyon sokáig nem is tetted?

  • Mit nyernél azáltal, hogy teret engednél a bizalomnak olyan amberekkel szemben is, akikben eddig nem bíztál?